A JÓGA Indiai eredetű bölcseleti és életviteli rendszer. Az önmegvalósítás útja. Arra tanít bennünket, hogy feladjuk a külső keresést és igazi természetünk, isteni önvalónk megismerésére törekedjünk. Minden létezés egysége, minden dolog forrása Isten. Istent csak vele egyé válva ismerhetjük meg. Ez a jóga útja! Ahogy Isten áthat minden dolgot, úgy bennünk is létezik, minden lény szívében lakik. Isten és az önvaló nem kettő, hanem ugyanannak a valóságnak kétféle szemlélete.
A legfontosabb kozmikus törvény a KARMA törvénye, ahogy cselekszünk, úgy kell megtapasztalnunk tetteink gyümölcsét, hiszen az egész világra kihat és nem csak jelenlegi életünkben, hanem a jövőbeli életünkben is. Vagyis az abszolút igazság az inkarnációk (újra születések) során át jut érvényre és nem látható az emberi dolgok pillanatnyi, futólagos szemléletében. Ez nem a külső jutalmazások és büntetések egyszerű igazsága, hanem a tudatosság egyfajta fejlődése.
A Jóga erkölcsi elvei a JÁMÁK és NIJÁMÁK, a helyes élet fontos elvei, mely a Jóga 8 lépcsőfokának az első két foka.
A JÓGA 8 LÉPCSŐJE:
1./ JÁMA:
Társadalmi érintkezés szabályait foglalja össza.
Ahimsza: erőszakmentesség, ne árts (se gondolatban, se szóban, se tettben), se másnak se önmagadnak(!), ne manipulálj másokat (se fizikailag, se lélekben), ne bántsd meg mások érzéseit (előbbiek viszont nem jelentik h ne védd meg az életedet ha azt veszély fenyegeti!), a táplálkozásod is erőszakmentes legyen!
Szatja: igazság, (tartózkodj a hazugságtól); formái: igazmondás, egyöntetűség (hitelesség), önuralom, féltékenységtől való mentesség, irigységtől való mentesség, megbocsátás, szerénység, megbízhatóság, jótékonyság, önzetlen emberszeretet (közösségi szellem), önfegyelem, együttérző figyelmesség.
Asztéja: becsületesség (tartózkodj a lopástól); ne vágyd meg más tulajdonát.
Brahmacsarja: tudatos önkotrollal élni (tarózkodj az érzéki élvezetektől); szabadnak lenni az alacsonyabb tudat ösztönzéseinek kielégítéséből származó élményektől (evés-ivás, alvás, félelem, szexualitás); ezek közül a szexualitás a legerősebb ösztönző energia, de a tudatos kontroll nem jelenthet elfojtást, inkább én vagy ego és birtoklásmentességet a szexben is, a szív szándékának tisztasága a lényeg.
Aparigraha: birtokvány vagy ragaszkodás nélküliség, mohóságtól és sóvárgástól való szabadság, függéstől való szabadság
2./ NIJÁMA:
A személyes viselkedés elvei.
Saucsa: tisztaság (külső és belső), cselekedetek tisztasága, tudat tisztasága. A tisztaság a vegetáriánus étkezést és a fizikai méregtelenítést is magában foglalja.
Szantósa: megelégedettség, megnyugvás, elfogadás, (a jelenben, az itt és mostban való létezés, nem mélázunk a múlton és nem aggódunk a jövő miatt), elfogadni akik és amik vagyunk.
Tapaszja: egyszerűség, mértékletesség (fizikai testé, beszédé és kommunikációé, tudaté), fegyelmezettség.
Szvádhjája: önismeret (az aktuális lét megtapasztalása), a szívünkkel látni.
Ishvára pranidhána: Istennek való önátadás, igaz hit, megélni Istent, saját sorsunk elfogadása.
3./ ÁSZANA:
Fizikai pozitúrák, testhelyzetek. A belső tudatunkkal harmóniában lévő pozitúra, testhelyzet. Célja: a meditációt elősegítő, fenntartott, vagyis kényelmes ülőhelyzet elsajátítása. Az ászanák egyensúlyt és harmóniát hoznak a fizikai testnek, az izomzatnak, csontrendszernek, ízületeknek. Az ászanák a fizikai test ajurvédikus kezelési rendszerének része, tehát gyógyhatásúak. A pozitúrák a vitalitás fokozására, a dosák kiegyensúlyozására használhatók. A test minden feszültségétől való megszabadítása szolgálnak. Az ászanák kivitelezése megkívánja a jámák és nijámák jelenlétét, hogy inkább ihletett ÖNVIZSGÁLAT legyen, mint egyszerű torna, nyújtó gyakorlat. Az ászanák célja az egész test tudatosságának a fejlesztése. Meg kell tanulni az elmének tökéletesen kapcsolatba kerülni a testtel, vagyis az elme és a test harmonizálásával lassan megjelennek a Jóga gyümölcsei, a spirituális ajtó kinyitása. A test-lélek-szellem egyensúlyba kerülésével, harmóniába kerülésével rengeteg energia, prána szabadul fel, az erőkifejtés, vagyis testedzés mellett egyben energetizál. Természetesen helytelen gyakorlás esetén energiavesztés történik. A Jóga gyakorlásának a fizikai testen kell kezdődnie, a mozgás a légzéssel egybekötött, azzal összhangban van. A gyakorlat alatt a tudatot lecsendesítve a test érzékelésére összpontosítunk, ezen keresztül közeledve a magasabb Én megismeréséhez, s mindezt áthatja a jáma és a nijáma.
4./ PRÁNAJÁMA:
Nem egyszerű légzésszabályozás, hanem az életerő (prána ) irányított kiterjesztéseit jelenti. Amikor a prána nyugalomba kerül, az életerőn keresztül az érzések, érzelmek, és az elme is nyugalomba kerül.
A Pránajáma egy másik ajurvédikus módszer az élénkség, az életerő fokozására és a gyógyítás erejének a támogatására. Leghatékonyabb gyógyító ereje, a légzési, keringési és az idegrendszeri betegségek kezelésében van. De kiváló a legyengült állapot, alacsony energiaszint, krónikus fáradékonyság, a gyenge immunitás és a lábadozás állapotára is,
5./ PRÁTJÁHÁRA:
A tudat kikapcsolása, illetve érzet figyelés, vagyis az érzések helyes irányítása és azok csillapításának képessége. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az ászana, és a pránajáma helyes végrehajtása és a prátjáhára is feltétele a helyes ászana és pránajáma végrehajtásának. Ez a céljuk és hatásuk is egyben. Az ászanák edzik az elmét, meghitt kapcsolatba hoznak a testtel, a fizikai érzékeléssel, miáltal lazul a test, múlik a feszültség. A pránajáma pedig megtanítja az agynak, hogy bizalmas és kellemes viszonyba kerüljön a finom fizikai és érzelmi érzékeléssel. Ily módon az elme lassan, lépésről-lépésre befelé fordul, hatékonyan leválasztja a tudatot a saját vibrálásáról. Ez nem azt jelenti, hogy nem érzékelünk, elveszítjük, a kapcsolatot a realitással, nem vagyunk elvágva a külvilágtól, egyszerűen csak elkülönülünk tőle. Ez egy tudatos állapot.
A Jógázás célja – ezen a szinten – az elme spontán reakcióinak tudatossá tétele, s aztán ennek túlhaladása.
6./ DHÁRANA:
Koncentráció az „egyhegyűség tudatállapot.” Az elme belső állapotának megszilárdítása.
„ÖSSZPONTOSÍTÁS, AZ ELME EGYETLEN PONTHOZ RÖGZÜLÉSE”( Patandzsali: Jóga szutra III. 1.) A dhárana a meditáció első fázisa. Ez nem egy különálló gyakorlat, hanem az ászanán, pránajáma által, a prátjahárán keresztül, magától megy át a Dhárana állapotába. Az elme önmagába mélyed, túllépve az érzések vonulásán és a spontán reakció határán. A Dhárana gyakorlásánál keresünk egy elvet, meditációs tárgyat, egy pontot, melyre irányítjuk a figyelmünket. A legkézenfekvőbb dolog a légzésre összpontosítani. Tudatunkat az alhasunk légző mozgására fókuszálva, azonnal egységbe hozzuk testünket, elménket és légzésünket. A Jóga 6. tagja / lépcsőfoka / már maga a tudatosság állapota.
7./ DHJÁNA: MEDITÁCIÓ , belső szemlélődés.
Állandósult egy érzet figyelés. Az agy minden energiája és hajlama egyesül, hogy feltárja a belső, eredendő értékeit a tisztán látást, a stabilitást , a nyugalmat.
Dhjánában az idő megszűnik. A múlt, a jelen, a jövő ugyanannak a folyamatnak csupán különböző aspektusai.
8./ SZAMÁDHI:
Az út vége: Észlelésünk tárgyával való egyé válás képessége. Az észlelő és érzéklet egysége az igazi meditáció természetes eredménye. A test és érzékek teljesen el, illetve megnyugszanak mintha aludna, miközben szellemi képességei, figyelme éber, világos. Olyan mérhetetlen béke, mely ésszel felfoghatatlan, szavakba nem önthető. A Bölcsek úgy fogalmaznak: „ SEM EZ, SEM AZ „.A Jógi elhagyja az anyagi világot és az örökkévalóságba merül, összeolvad vele.
A JÓGA ÖSVÉNYEI:
A Jógában nincs olyan követelmény, hogy az embernek ezt vagy azt az utat kell követnie. Inkább arra bátorít, hogy a szívünknek legkedvesebb, legjobban tetsző, a céljainknak leginkább megfelelő utat kövessük. A Jógának a különböző egyéni szándékhoz és természetünk különböző aspektusaihoz képest sok különböző útja és stílusa, ösvényei vannak.
A RÁDZSA JÓGA tartalmazza az összes fő Jóga ösvényt, de ezeket külön- külön is lehet követni.
RÁDZSA Jóga: A királyi Jóga vagy lényegi jóga. Klasszikus Jóga, az elme elrendezés tere a szamadhi felé vezető úton haladva. A belső szemlélődés útján a végső egyesülés eléréséig.
JNÁNA Jóga: A megismerés Jógája. Vagyis a tudás keresése, az élet igazsága, az önvaló, Isten és világmindenség után.
BAKTI Jóga: Az odaadás Jógája, az Isteni szeretet útja. Szívünkben olvadjunk bele az istenbe, mint végső valóságba, hisz a szívünkben van az Isteni szeretet.
KARMA Jóga: A szolgálat Jógája. Bármilyen élőlény számára végzett szolgálat. Az élőlények segítése.
KRIJA Jóga:
Olyan belső cselekvés tartozik ide, mely tisztulást, átalakulást hoz, mely felkészít a meditációra.
MANTRA JÓGA: Hangok Jógája. Imák, kántálás, énekek.
TANTRA JÓGA: Része a Kundalini Jóga. A szexualitás csak egy része. Magasabb szinteken a szexuális energia elvezetésére, felhasználására tanít, a lemondó útját követik, melyet mantrával és meditációval érnek el.
HATHA JÓGA: Nem csak az ászanák gyakorlását foglalja magában. A Klasszikus Hatha Jóga pradipiká az ászanákon kívül a tisztulás, a mantra és meditáció tantrikus módszereit is említi. A terapeuták, a hatha Jóga testhelyzeteit – ászanáit – használják a test gyógyítására.
AZ AJURVÉDIKUS JÓGA, a gyógyítás Jógája. Az egyén szintjétől, vérmérsékletétől, alkatától / PRAKRITI / függően alkalmazza a Jóga irányzatokat. A cél: A helyes életstílus és szellemi fejlődés segítsen a gyógyulásban. Nem csak a fizikai testet kell uralni, hanem a finom test és lélek ismerete mellett, a pránát és elmét. Az igazi gyógyító elméje a belső Önvalóra van hangolva. Karma Jógát gyakorol. A mantra Jóga eszköz a gyógyításhoz: az ajurvédikus szereket mantrával erősítik energetikailag. A lélek gyógyítására a Dnjána Jógát alkalmazza. A szív gyógyítására bakti Jógát alkalmazzák. Az ajurvédikus gyógymód, csak az önismereten keresztül lehetséges.
