A JÓGA Indiai eredetű bölcseleti és életviteli rendszer. Az önmegvalósítás útja. Arra tanít bennünket, hogy feladjuk a külső keresést és igazi természetünk, isteni önvalónk megismerésére törekedjünk. Minden létezés egysége, minden dolog forrása Isten. Istent csak vele egyé válva ismerhetjük meg. Ez a jóga útja! Ahogy Isten áthat minden dolgot, úgy bennünk is létezik, minden lény szívében lakik. Isten és az önvaló nem kettő, hanem ugyanannak a valóságnak kétféle szemlélete.
A legfontosabb kozmikus törvény a KARMA törvénye, ahogy cselekszünk, úgy kell megtapasztalnunk tetteink gyümölcsét, hiszen az egész világra kihat és nem csak jelenlegi életünkben, hanem a jövőbeli életünkben is. Vagyis az abszolút igazság az inkarnációk (újra születések) során át jut érvényre és nem látható az emberi dolgok pillanatnyi, futólagos szemléletében. Ez nem a külső jutalmazások és büntetések egyszerű igazsága, hanem a tudatosság egyfajta fejlődése.
A Jóga erkölcsi elvei a JÁMÁK és NIJÁMÁK, a helyes élet fontos elvei, mely a Jóga 8 lépcsőfokának az első két foka.
A JÓGA 8 LÉPCSŐJE:
1./ JÁMA:
Társadalmi érintkezés szabályait foglalja össza.
Ahimsza: erőszakmentesség, ne árts (se gondolatban, se szóban, se tettben), se másnak se önmagadnak(!), ne manipulálj másokat (se fizikailag, se lélekben), ne bántsd meg mások érzéseit (előbbiek viszont nem jelentik h ne védd meg az életedet ha azt veszély fenyegeti!), a táplálkozásod is erőszakmentes legyen!
Szatja: igazság, (tartózkodj a hazugságtól); formái: igazmondás, egyöntetűség (hitelesség), önuralom, féltékenységtől való mentesség, irigységtől való mentesség, megbocsátás, szerénység, megbízhatóság, jótékonyság, önzetlen emberszeretet (közösségi szellem), önfegyelem, együttérző figyelmesség.
Asztéja: becsületesség (tartózkodj a lopástól); ne vágyd meg más tulajdonát.
Brahmacsarja: tudatos önkotrollal élni (tarózkodj az érzéki élvezetektől); szabadnak lenni az alacsonyabb tudat ösztönzéseinek kielégítéséből származó élményektől (evés-ivás, alvás, félelem, szexualitás); ezek közül a szexualitás a legerősebb ösztönző energia, de a tudatos kontroll nem jelenthet elfojtást, inkább én vagy ego és birtoklásmentességet a szexben is, a szív szándékának tisztasága a lényeg.
Aparigraha: birtokvány vagy ragaszkodás nélküliség, mohóságtól és sóvárgástól való szabadság, függéstől való szabadság
2./ NIJÁMA:
A személyes viselkedés elvei.
Saucsa: tisztaság (külső és belső), cselekedetek tisztasága, tudat tisztasága. A tisztaság a vegetáriánus étkezést és a fizikai méregtelenítést is magában foglalja.
Szantósa: megelégedettség, megnyugvás, elfogadás, (a jelenben, az itt és mostban való létezés, nem mélázunk a múlton és nem aggódunk a jövő miatt), elfogadni akik és amik vagyunk.
Tapaszja: egyszerűség, mértékletesség (fizikai testé, beszédé és kommunikációé, tudaté), fegyelmezettség.
Szvádhjája: önismeret (az aktuális lét megtapasztalása), a szívünkkel látni.
Ishvára pranidhána: Istennek való önátadás, igaz hit, megélni Istent, saját sorsunk elfogadása.
3./ ÁSZANA:
Fizikai pozitúrák, testhelyzetek. A belső tudatunkkal harmóniában lévő pozitúra, testhelyzet. Célja: a meditációt elősegítő, fenntartott, vagyis kényelmes ülőhelyzet elsajátítása. Az ászanák egyensúlyt és harmóniát hoznak a fizikai testnek, az izomzatnak, csontrendszernek, ízületeknek. Az ászanák a fizikai test ajurvédikus kezelési rendszerének része, tehát gyógyhatásúak. A pozitúrák a vitalitás fokozására, a dosák kiegyensúlyozására használhatók. A test minden feszültségétől való megszabadítása szolgálnak. Az ászanák kivitelezése megkívánja a jámák és nijámák jelenlétét, hogy inkább ihletett ÖNVIZSGÁLAT legyen, mint egyszerű torna, nyújtó gyakorlat. Az ászanák célja az egész test tudatosságának a fejlesztése. Meg kell tanulni az elmének tökéletesen kapcsolatba kerülni a testtel, vagyis az elme és a test harmonizálásával lassan megjelennek a Jóga gyümölcsei, a spirituális ajtó kinyitása. A test-lélek-szellem egyensúlyba kerülésével, harmóniába kerülésével rengeteg energia, prána szabadul fel, az erőkifejtés, vagyis testedzés mellett egyben energetizál. Természetesen helytelen gyakorlás esetén energiavesztés történik. A Jóga gyakorlásának a fizikai testen kell kezdődnie, a mozgás a légzéssel egybekötött, azzal összhangban van. A gyakorlat alatt a tudatot lecsendesítve a test érzékelésére összpontosítunk, ezen keresztül közeledve a magasabb Én megismeréséhez, s mindezt áthatja a jáma és a nijáma.
4./ PRÁNAJÁMA:
Nem egyszerű légzésszabályozás, hanem az életerő (prána ) irányított kiterjesztéseit jelenti. Amikor a prána nyugalomba kerül, az életerőn keresztül az érzések, érzelmek, és az elme is nyugalomba kerül.
A Pránajáma egy másik ajurvédikus módszer az élénkség, az életerő fokozására és a gyógyítás erejének a támogatására. Leghatékonyabb gyógyító ereje, a légzési, keringési és az idegrendszeri betegségek kezelésében van. De kiváló a legyengült állapot, alacsony energiaszint, krónikus fáradékonyság, a gyenge immunitás és a lábadozás állapotára is,
5./ PRÁTJÁHÁRA:
A tudat kikapcsolása, illetve érzet figyelés, vagyis az érzések helyes irányítása és azok csillapításának képessége. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az ászana, és a pránajáma helyes végrehajtása és a prátjáhára is feltétele a helyes ászana és pránajáma végrehajtásának. Ez a céljuk és hatásuk is egyben. Az ászanák edzik az elmét, meghitt kapcsolatba hoznak a testtel, a fizikai érzékeléssel, miáltal lazul a test, múlik a feszültség. A pránajáma pedig megtanítja az agynak, hogy bizalmas és kellemes viszonyba kerüljön a finom fizikai és érzelmi érzékeléssel. Ily módon az elme lassan, lépésről-lépésre befelé fordul, hatékonyan leválasztja a tudatot a saját vibrálásáról. Ez nem azt jelenti, hogy nem érzékelünk, elveszítjük, a kapcsolatot a realitással, nem vagyunk elvágva a külvilágtól, egyszerűen csak elkülönülünk tőle. Ez egy tudatos állapot.
A Jógázás célja – ezen a szinten – az elme spontán reakcióinak tudatossá tétele, s aztán ennek túlhaladása.
6./ DHÁRANA:
Koncentráció az „egyhegyűség tudatállapot.” Az elme belső állapotának megszilárdítása.
„ÖSSZPONTOSÍTÁS, AZ ELME EGYETLEN PONTHOZ RÖGZÜLÉSE”( Patandzsali: Jóga szutra III. 1.) A dhárana a meditáció első fázisa. Ez nem egy különálló gyakorlat, hanem az ászanán, pránajáma által, a prátjahárán keresztül, magától megy át a Dhárana állapotába. Az elme önmagába mélyed, túllépve az érzések vonulásán és a spontán reakció határán. A Dhárana gyakorlásánál keresünk egy elvet, meditációs tárgyat, egy pontot, melyre irányítjuk a figyelmünket. A legkézenfekvőbb dolog a légzésre összpontosítani. Tudatunkat az alhasunk légző mozgására fókuszálva, azonnal egységbe hozzuk testünket, elménket és légzésünket. A Jóga 6. tagja / lépcsőfoka / már maga a tudatosság állapota.
7./ DHJÁNA: MEDITÁCIÓ , belső szemlélődés.
Állandósult egy érzet figyelés. Az agy minden energiája és hajlama egyesül, hogy feltárja a belső, eredendő értékeit a tisztán látást, a stabilitást , a nyugalmat.
Dhjánában az idő megszűnik. A múlt, a jelen, a jövő ugyanannak a folyamatnak csupán különböző aspektusai.
8./ SZAMÁDHI:
Az út vége: Észlelésünk tárgyával való egyé válás képessége. Az észlelő és érzéklet egysége az igazi meditáció természetes eredménye. A test és érzékek teljesen el, illetve megnyugszanak mintha aludna, miközben szellemi képességei, figyelme éber, világos. Olyan mérhetetlen béke, mely ésszel felfoghatatlan, szavakba nem önthető. A Bölcsek úgy fogalmaznak: „ SEM EZ, SEM AZ „.A Jógi elhagyja az anyagi világot és az örökkévalóságba merül, összeolvad vele.
A JÓGA ÖSVÉNYEI:
A Jógában nincs olyan követelmény, hogy az embernek ezt vagy azt az utat kell követnie. Inkább arra bátorít, hogy a szívünknek legkedvesebb, legjobban tetsző, a céljainknak leginkább megfelelő utat kövessük. A Jógának a különböző egyéni szándékhoz és természetünk különböző aspektusaihoz képest sok különböző útja és stílusa, ösvényei vannak.
A RÁDZSA JÓGA tartalmazza az összes fő Jóga ösvényt, de ezeket külön- külön is lehet követni.
RÁDZSA Jóga: A királyi Jóga vagy lényegi jóga. Klasszikus Jóga, az elme elrendezés tere a szamadhi felé vezető úton haladva. A belső szemlélődés útján a végső egyesülés eléréséig.
JNÁNA Jóga: A megismerés Jógája. Vagyis a tudás keresése, az élet igazsága, az önvaló, Isten és világmindenség után.
BAKTI Jóga: Az odaadás Jógája, az Isteni szeretet útja. Szívünkben olvadjunk bele az istenbe, mint végső valóságba, hisz a szívünkben van az Isteni szeretet.
KARMA Jóga: A szolgálat Jógája. Bármilyen élőlény számára végzett szolgálat. Az élőlények segítése.
KRIJA Jóga:
Olyan belső cselekvés tartozik ide, mely tisztulást, átalakulást hoz, mely felkészít a meditációra.
MANTRA JÓGA: Hangok Jógája. Imák, kántálás, énekek.
TANTRA JÓGA: Része a Kundalini Jóga. A szexualitás csak egy része. Magasabb szinteken a szexuális energia elvezetésére, felhasználására tanít, a lemondó útját követik, melyet mantrával és meditációval érnek el.
HATHA JÓGA: Nem csak az ászanák gyakorlását foglalja magában. A Klasszikus Hatha Jóga pradipiká az ászanákon kívül a tisztulás, a mantra és meditáció tantrikus módszereit is említi. A terapeuták, a hatha Jóga testhelyzeteit – ászanáit – használják a test gyógyítására.
AZ AJURVÉDIKUS JÓGA, a gyógyítás Jógája. Az egyén szintjétől, vérmérsékletétől, alkatától / PRAKRITI / függően alkalmazza a Jóga irányzatokat. A cél: A helyes életstílus és szellemi fejlődés segítsen a gyógyulásban. Nem csak a fizikai testet kell uralni, hanem a finom test és lélek ismerete mellett, a pránát és elmét. Az igazi gyógyító elméje a belső Önvalóra van hangolva. Karma Jógát gyakorol. A mantra Jóga eszköz a gyógyításhoz: az ajurvédikus szereket mantrával erősítik energetikailag. A lélek gyógyítására a Dnjána Jógát alkalmazza. A szív gyógyítására bakti Jógát alkalmazzák. Az ajurvédikus gyógymód, csak az önismereten keresztül lehetséges.

Szervezetünk egy tökéletesen megalkotott REND SZER. Ami rendre működik is, ha nem betegítjük meg. Ezért fontos, hogy ezt a rendet megőrizzük.
a pszichológiának egy új ága kezd teret hódítani, az úgynevezett pozitív pszichológia, mely azt vizsgálja, hogyan kerülhet az ember a boldogság, az elégedettség, az önbizalom és a lelkesedés állapotába. Ezen irányzat egyik jeles képviselője Sonja Lijubomszky arra a következtetésre jutott, hogy 4 fő dolog kell a a boldogságállapot megéléséhez. Az első a jó cselekedetek, a segítő attitűd. Ha csak a saját javunkra törekszünk, nem hoz tartós elégedettséget. Vizsgálatokkal bizonyították, hogy a jelentős fizetésemelés mindössze maximum 3 hónapig javítja az ember elégedettségszintjét, a lottó ötös, vagy egyéb könnyen és hirtelen jött pénz és népszerűség pedig szinte soha nem hozott tartós anyagi jólétet és kiegyensúlyozott boldog életet. A jó cselekedethez nem kell se pénz, se különösebb tehetség. Erre bárki képes. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég, ha segítünk levinni a szemetet, lenyírjuk a füvet valahol, vagy mosolyogva előreengedjük a másikat. Ezek az apróságok kimutathatóan hosszútávon növelik a boldogságszintünket. Legyünk kreatívak találjunk alkalmat, hogy hol és hogyan tudjunk segíteni másoknak. A második dolog következik az elsőből. Segítő, figyelmes viszonyulás a környezetünkhöz ugyanis javítja a szociális kapcsolatainkat, melyek gyakorlása révén javul a konfliktuskezelő képességünk. Sonja Lijubomszky a boldogsághoz vezető nélkülözhetetlen tényezőnek tartja még, hogy legyenek elérhető céljaink és a testmozgást se hanyagoljuk el, mely erőt és önbizalmat ad.